Konyhai lefolyótisztítás (egy kis kémia)

Most elmesélem a – végül is sikeressé vált – konyhai dugulásunk történetét, kálváriáját.

Nem először fordult már elő, hogy a mosogatógép működése alatt “visszabugyogott” a a konyhai mosogatóban a szennyvíz. Sebaj, ez az én reszortom szokott lenni. Beleöntöttem egy flakonnyi márkás lefolyótisztítót. Tisztában vagyok vele, hogy az ott lerakódott zsíros cucc okozza a lefolyás. Na majd a tömény lúg és a forróvíz meghozza a kívánt hatást és újra hosszú ideig gondmentes lesz a lefolyó. Odatettem kb két liternyi vizet forrni. Az előírt hatásidő lejártát követően bele zúdítottam a lobogó forró vizet és vártam a megoldást. Hát sajnos nem folyt le – még annyira sem mint eddig. 

Itt megállt a tudomány! Elő kell venni a csőgörényt, melyet egyszer olcsón vettem és azt hiszem még soha sem használtam. Az 5 méteres hosszúság valószínűleg elegendő lesz.

Persze előtte még okoskodtam, ügyeskedtem, hiszen az a tömény lúgos maró löttyöt is el kell valahogy távolítani, mielőtt szétszedem a szifont. Elkezdtem meregetni a mosogatóból a zavaros levet. Először bögrével, aztán mindenféle kisebb dologgal – egészen a kávéskanálig jutottam. Közben párszor rá-rányomtam a WC-pumpával is, de a folyadék szintje nem akart csökkenni.

Briliáns ötletem támadt: A fal túloldalán a kis WC kis mosdója van ugyanezen a szennyvíz ágon. Előszön onnét bontom ki, aztán “megcsőgörényezem”. Sajnos nem hozta meg a várt eredményt, pedig a csőgörényt innét is bevezettem.

Újra összeszereltem, újabb pumpálás. Semmi ….. vagy talán most már volt némi szivárgás.

Megint szétszedtem a WC felőli részt, de most már magabiztosan az egész mosdókagylót szifonostul emeltem le. Leültem egy sámlira és onnét kurkáltam, piszkáltam mindenféle segédeszközzel. Semmi javulás. Ekkor felálltam és iszonyatos módon bevertem a fejem a csap kifolyó csőrébe. Ömlött a vér és nagyon beijedtem, hogy egyedül vagyok otthon. Odaszorítottam egy törölközőt – vártam, hogy csillapodjék a vérzés. Legalább egy szelfit tudjak csinálni, mielőtt elvérzek.

Közben újra szétszedtem a konyhai oldalt és a WC felől pumpáltam. Most egy olyan dolog történt, hogy szinte hihetetlen: feljött egy hurka alakú kődarab. Hát ez az … én hiába próbálkozom mindenféle márkás zsíroldó hatású lefolyótisztítókkal, ezek nem oldják a vízkövet (kalcium-karbonát és magnézium karbonát). Nosza ezt kell feloldani!

Újra összeszereltem az egész lefolyórendszer és elmentem a boltba ecetet venni. Vettem is egy flakon 20 százalékos ecetsavat. Ennek felét öntöttem a konyhai oldalra, a másik felét egyelőre félretettem. Nem telt el két perc és markáns pezsgés hangja jött fel a lefolyócsőből – mint a Titanic gépházának üzenete a kapitánynak.

Azt hiszem sinen vagyunk, miénk a világ – ez már tiszta kémia. A sav (jó erős ecetsav) oldja a vízkövet, a lúg (lefolyótisztító) pedig a hajat, szőrszálakat, zsírt, szappant.

Megjegyzések:

1. 1. Rendszeresen tartsuk karban a lefolyókat.
   2. Fürdőszobában lefolyótisztítóval, konyhában felváltva lefolyótisztítóval és savval tisztítsunk.
   3. Ha magunk csináljuk, akkor sok pénzt, fáradságot és bosszúságot takaríthatunk meg.
   4. A kálváriát 18 évi összegyűlt, lerakódott vízkő okozta.

Ha tetszett a bejegyzés, látogass el Grocceni receptoldalára:  http://www.grocceni.com