Miért ne égessünk?!

• Carlo Grocceni
• 2017. szeptember 29. péntek

Szinte mindenki, vagy legalábbis nagyon sokan a legkézenfekvőbbnek látják a szükségtelen dolgok elégetését. Mert ami éghető azt el is égethetjük? Hát egyáltalán nem!

Ezen tévhitek megcáfolása végett érdemes elolvasni a következő írást! Amennyiben máshogy vélekedsz, akkor persze nehezen tudlak meggyőzni!

Környezetszennyezés

A legegyszerűbb – úgynevezett tisztán éghető anyagok – elégetésekor általában széndioxid (CO2) keletkezik, mely növényeink éltető eleme. Ezek a következők: papír, fa, szén, gáz.

Korunkban viszont az előbb felsorolt anyagok már nem a klasszikus “tisztán éghető anyagok”, hanem valamivel bevont, vagy átitatott, feldolgozott anyagok, melyek az égés során temérdek mennyiségű káros anyagot juttatnak a levegőbe.

• A papír nagy része (könyvek, csomagolóanyagok) műanyag bevonattal rendelkeznek (laminálás, kasírozás).
• A fa (deszka, léc, farostlemez, pozdorja, stb) tele van műanyaggal, melyek lehetnek festékrétegek, vagy a gyártás során hozzákevert ragasztóanyagok.
• A szénből a legideálisabban a feketeszén tud elégni. Minden más – értem itt az olcsó tüzelőanyagokat – tele van olyan meddővel, szennyeződéssel, melyek elégetésük során szintén nagy mértékben szennyezik a levegőt.

Balesetveszély

Egy selejtezés, lomtalanítás, vagy kerti gereblyézés után meggyújtott máglya a szőlőhegyen, telken, vagy akár a kertünkben az alábbi balesetveszélyeket okozhatja:

• Kedvezőtlenül alakuló szélmegélénkülés, szélirány változás során a terjengő füst a közeli úton, kerékpár úton, illetve járdán okozhat közlekedési balesetet.
• A keletkező füstgázok légzési nehézséget, szemirritációt, bőrkárosodást okozhat magunk, embertársaink, de még háziállataink körében is.
• A tűzbe dobott aerosolos flakonok (spray-palackok), festékes dobozok a tűzben felrobbanhatnak és sérüléseket okozhatnak.

Tűzveszély

Ha nem tudjuk féken tartani a meggyújtott máglyát, akkor könnyen tudunk tüzet okozni, melynek pillanatok alatt beláthatatlan következményei lehetnek. Mire a tűzoltók kiérnek a szőlőhegyre, hobbykerthez, vagy akár házunk kertjéhez is, addigra lángra kaphatnak:

• Ruházatunk
• Személygépkocsink
• Lakóházunk, gazdasági épületeink, farakás, kukoricagóré, ól, istálló, karám, stb.
• A szomszéd ingatlan hasonló épületei
• Erdősáv, erdő,  rét, legelő, park

Amiket semmi esetre sem szabad elégetnünk

Véletlenül se dobjuk a tűzbe az alábbiakban felsorolt anyagokat. Ezek a tűzveszélyen túlmenőleg veszélyes gázokat és gőzöket bocsátanak ki, melyek károsítják egészségünket, állataink egészségét, levegőnket, talajunkat és vizeinket. Ilyenek a következő anyagok:

• Festett, bevonattal ellátott, vagy impregnált faanyag
• Ruhanemű (ezek nagy része nem természetes anyag, hanem műszálas)
• Bevont, vagy impregnált papír
• Műanyagok, műanyag zacskók, dobozok, hordók, PET palackok
• Kábelek (a kábeltolvajok a szabad térben égetik le a kábelek műanyag bevonatát, hogy a fémet a felvásárlókhoz vihessék – ezzel a lopáson felül további kárt okoznak!)
• Festékek
• Vegyszerek, vegyi anyagok
• Műtrágya

Az itt felsorolt anyagokat dobjuk a szelektív gyűjtőkbe!

Otthon se égessünk!

Sokan a kályhát, kazánt használják a háztartási hulladékok megsemmisítésére anélkül, hogy gondolkodnának. Itt ugyanazok a tilalmak érvényesek, mint a szabadtéri égetésnél, hiszen nem csak egészségünket és környezetünket, hanem akár a kazánunkat is tönkretehetjük. Egy PVC zacskó (poli-vinyl-klorid) elégetésekor például sósav (HCl) is keletkezik, amely a kazán elkorrrodálódását, majd kilyukadását okozhatja.

Egészségünkre gyakorolt hatás

2017 januárjában Magyarországon a szmog mértéke meghaladott minden eddigi értéket – úgy az intenzitása, mint az időtartama tekintetében. A több mint két hétig tartó szmog a szélcsendes időjárás következtében nem szellőzött ki és be kellett jelenteni a különféle szmogriadó-fokozatokat. Néhány borsodi ipari városban a szmog mértéke meghaladta a megengedett határérték nyolcszorosát!!!!

A belégzett apró (2,5 mikron alatti méretű) részecskéket már nem tudjuk felköhögni és súlyos egészségkárosodást (tüdőbetegségek, infarktus, rák, stb) okozhatnak.

Megtörtént esetek:

• Feri bácsi rendszeresen a szenes kazánban égette el a PVC tejeszacskókat. Súlyos árat fizetett a takarékosságáért, ugyanis egy idő után Drága pénzen ki kellett cserélnie a kilyukadt kazánt. “Senki nem mondta, hogy ezt nem szabad” – sopánkodott.
• Sanyi bíróság előtt fizetett meg azért, mert a hobby kertje végében gazt égetett. A kedvezőtlen irányból feltámadó szél a füstöt a forgalma útra fújta, ahol halálos kimenetelű hármas ütközést okozott.
• Istvánék gallyazás, avargereblyézés után jól megrakták a kert végében a tüzet, majd lementek a pincébe italozni. Ezalatt a tüzet a megélénkülő nyugati szél átfújta a szomszéd portára, ahol egy egész sor gazdasági épület égett le.
• Szepi amatőr létére böllér nélkül akarta megoldani a disznóvágást. Bátorításként jó “bepálinkáztak”, majd szakszerűtlenül szúrták meg a disznót. Beborították szalmával és meggyújtották. A még élő disznó felkelt és befutott a fészerbe. Minden porig égett.
• A vidéki öregúr műanyag zacskókat égetett a kandallóban. Az egész családot füstmérgezéssel szállították kórházba.

Bízom benne, hogy sok olvasót sikerült ezen kis összefoglalóval meggyőznöm!

Ha tetszett a bejegyzés, látogass el Grocceni weboldalára is:  http://www.grocceni.com